demonuzo@citromail.hu
A szellem később már hosszabb időkre is eltávolodik a testétől, végiglátogatja az ismerősöket. Haldokló idős embereknél figyelhető meg, hogy haláluk előtt két nappal már felismerik a túlvilágról hozzájuk érkező azonos szellemszinten lévő rokonokat, ismerősöket. Faluhelyen ismert tény, hogy ilyenkor a kutyák nyüszítenek, az érkező szellemeket látva. Innen tudják a hozzátartozók, hogy bizony eljött az utolsó nap szerettük életében.
Más világ is létezik körülöttünk, nemcsak az amelyet érzékszerveinkkel érzékelünk. Az érzékenyebb emberek gyakran tapasztalják, hogy a meggyújtott gyertya lángja meg-meglobban, s a helyiségben hirtelen lehűlik a levegő - megjelent a helyiségben egy lélek.
(A cikk szerzője a tibeti Aszannam mestere.)
Amikor az ember meghal, a lélek elhagyja az anyagi testet. Nem véletlenül látogatja meg a kereszténységben a pap a súlyos betegeket, hogy meggyóntassa, és feloldozza őket bűneik alól ,és rájuk adja az utolsó kenetet. Az így felkészített ember lelke békében, önmagával egyensúlyban megy át a „másvilágra", a másik dimenzióba. Ha azonban az ember hirtelen, váratlanul hal meg, és nincs ideje „rendbe rakni a dolgait", a léleknek az az érzése marad, hogy a földön még elintéznivalója van. Ugyanez történik akkor is, ha valaki hosszú ideig beteg, de békétlenül, bűntudatban, önmagával elégedetlenül hal meg.
Ekkor a lélek nem akar eltávozni a világunkból, és tovább bolyong köztünk. Sokszor csak egyetlen lehetőséget lát arra, hogyan fejezze be, amit be akar fejezni, mégpedig azt, hogy beköltözik valakinek a testébe. A kiválasztott ember aztán sokarcúvá válik, ingadozni fog a hangulata, egyszer így tesz, máskor ellenkezőleg, és extrém esetekben a pszichiáternél köt ki, aki skizofréniát állapít meg nála. A „megszállás" időtartama és mértéke attól függ, mennyire férnek össze az egyes lelkek - a saját lélek a megszálló lélekkel (vannak esetek, amikor több beköltözött lélek is jelen van).
A lelkek a testbeköltözéskor legyengült testet keresnek, beteg emberát vagy kisgyerekét. Ehhez viszont beleegyezést kell kapnia - tehát az embernek saját szabad akaratából kell beleegyezését adnia. És éppen a szélsőséges helyzetekben erre hajlamos is - a kétségbeesés, a súlyos betegségek idején, vagy amikor úgy érzi, elhagyták, senkit sem érdekel a sorsa, azokat sem, akik számára nagyon fontosak (például a gyerekek csalódtak a szüleikben). S ebben a helyzetben bármilyen segítséget magához hív, nem tudva, milyen erőket mozgat meg ezáltal.
A fentiekből kifolyólag a lelki zavarok az ember számára egy-egy pszichikailag megterhelő, a lelket szélsőségesen igénybe vevő helyzet után válnak szemmel láthatóvá. Például gyerekeknél, akiket a szülei büntetésből bezárnak valahová, vagy másként bántalmazzák őket (a pszichikai terror is ide tartozik, a megalázás, a gúnyolódás, a verés), a rokonoknál, akik gyászolják számukra kedves elhunyt családtagjukat, akinek lelkét ezen a módon visszahívták. (Például az elhunyt anya lánya hirtelen felveszi anyja viselkedését és szokásait stb.)
Több mint fontos számunkra, hogy megismerjük ezeket a jelenségeket és veszélyeket. A gyereknevelésben ne hagyjuk magunkat a haragtól elragadtatni, tanuljunk meg uralkodni a gondolataink felett extrém helyzetekben is, ne legyünk kishitűek és ne csüggedjünk el! Mert van segítség. A szelleműzés azonban nem olyan egyszerű, mint ahogy a könyvekben olvassuk: az „Apage satanas - Távozz sátán!" kimondása nem elég, nem hatékony, nem is ideális.
A lélek, amelyik a testbe költözött, azért tette ezt, hogy elvégezze, amit nem tudott éltében befejezni. Ha családtagja szokatlanul agresszív, rosszakat csinál, viselkedésével provokál, valószínű, hogy egy másik lélek szól belőle, amelyik csak egyetlenegy dologra vágyik - megbocsátásra. Minél többet korholjuk ezt a családtagunkat, annál több „rossz" megnyilvánulása lesz. Ahhoz, hogy újra békét találjon, és megtalálja az útját, szeretetre, megértésre és megbocsátásra van szüksége.
Nem véletlen, hogy a keleti civilizáció embere megértően és udvariasan kommunikál a szellemekkel - ha például meditálni akarnak egy helyiségben, megkérik a szellemeket, hogy egy időre távozzanak, és hagyják őket békében! Nekünk is ezt az utat kellene követnünk. Létesítsünk kapcsolatot a beköltözött lélekkel, és beszéljünk hozzá! Tudjuk meg, miért tartózkodik a testben, miért nem ment el akkor, amikor kellett volna, s mit akar befejezni. És segítsünk neki! Így elveszíti az okot, ami miatt testbe költözött, és eltávozik oda, ahova tartozik. Haraggal, korholással, veréssel a „rossz" szellemet csak megerősítjük. A szeretet a legerősebb energia, és eszköze a megbocsátás.
Ha a testbe költözött lélek nem mutat agresszivitás, csak kettős személyiséget okoz, mint pl. a skizofrénia esetében, akkor hasznos felkutatni az okokat, miért is költözött az élő ember testébe, és mit akar. Néha a meghalt rokonok jelentkeznek, elsősorban azok, akik életük során nagyon szerették, vagy vezették azt, akinek a testébe költöztek. Mert úgy érzik, tovább kell vezetniük őket, még a halálon túl is.
Hogy elkerüljük a rizikófaktorokat, ügyeljünk a következőkre:
-Ha meghal egy rokonunk, a lakásban takarjunk le minden tükröt, és fényvisszaverő felületet.
-Térjünk napirendre szerettünk eltávozása felett a lehető leghamarabb, mert gyászunk és bánatunk visszahúzzák a lelket, és gyengítik a testünket, ami lehetővé teszi számára, hogy belénk költözzön.
-Ha a családunk egyik tagja beteg, szomorú, vagy levert, gondoskodjunk róla! (A katolikus egyház ismeri és gyakorolja is a kegyelmet: a betegek látogatását és a bánatosak felvidítását.) Csökkentjük ezzel annak veszélyét, hogy a legyengült ember tudtán kívül segítséget hív magához - egy „szabad" lelket.
-Ügyeljünk arra, hogy gyermekeink harmóniában és nyugalomban nőjenek fel, hogy pszichikai erejük ne törjön meg, és ne váljon ezáltal lehetővé a bolyongó lélek számára, hogy a gyermek testébe költözzön.
-Tanuljuk meg, hogyan védhetjük meg magunkat és embertársainkat a hívatlan vendégektől, akik haláluk után -- sokszor jóindulatból -- akarnak a szeretteik testébe költözni, csak nem veszik figyelembe, hogy mindegyikünknek joga van a szabad választásra életútja kiválasztásában.
demonuzo@citromail.hu